metakommunikáció
A szavakban történő közlést kísérő, többé-kevésbé nem szándékos és nem tudatos testbeszéd (pl. taglejtés, fintor, homlokráncolás, stb.)
Eredete: görög+latin
Forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (1984)
Beküldte: nincs adat