metakommunikáció

A szavakban történő közlést kísérő, többé-kevésbé nem szándékos és nem tudatos testbeszéd (pl. taglejtés, fintor, homlokráncolás, stb.)

Eredete: görög+latin

Forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (1984)

Beküldte: nincs adat